22. fejezet

Mi hazajöttünk, mert Harry unokatesójáékhoz kellett menni....Viszont, Harryvel már szinte az életcélunkká vált a gyerek! Anne előszedte Harry babaruháit és megnézegettük a régi, már-már porosodó kis kori képeket is. Istenem...Harry hihetetlenül cuki volt! Amikor 2 éves volt, olyan egyenes volt a haja, hogy minden lány megirigyelné aki minden reggel a hajvasalással szórakozik! Remélem a gyerekünk is olyan szép hajjal lesz megáldva, mint az övé!
Hirtelen felindulásból elmentünk Harryvel vásárolgatni. Vettünk csomó ruhát magunknak és utána elmentünk moziba. Megnéztük a Twilight utolsó részét. Miután vége lett, Harry hazafelé csak Belláról beszélt! Azt hittem, hogy amikor hazaérünk Harry vacsira farkas alakú gabonapelyhet szeretne enni tej helyett vérrel! De hála Istennek, nem igy lett. Otthon elmentem zuhanyozni és mikor kiszálltam a zuhanytálcából, a hajam végéről csöpögött a víz. Miközben dörzsöltem a nedves hajam, megláttam a polcon egy gyógyszeres dobozt. Megnéztem, elolvastam a nevét és a hatását. Hát, elég furcsa dolog tárult elém. Harry beteg. Titkolta, mert tudta, hogy túldramatizálom a helyzetet. De ez mégse egy egyszerű megfázás volt. Ez a gyógyszer egy fajta fájdalom csillapitó volt. Nagyon féltem. Megfogadtam, hogy miután felvettem a macis pizsamám a malackás mamuszommal, megkérdezem Harryt erről a "cuccról"...