23. fejezet

Hát megkérdeztem. 
-Kicsim, figyelj rám....ez mi?-kérdeztem és közben az üvegcsét lóbáltam, a kezemben.
-Nem tudom. Eskü.-mondta.
-Jó. Akkor ezek szerint Anne-t is megkérdezhetem?
-Kérdezd.
-Jó.-és ezzel kiszaladtam a szobából.
-Igen? Mondjad.-mondta.
-Ez mi?-rámutattam az üvegre.
-Azt annak idején Harry szedte. Amikor migrénes volt.
-Már megijedtem. De Harry miért mondta azt, hogy nem tudja mi ez?
-Kérdezd őt! Lehet, hogy szégyellte, de ne vesszetek össze ezen.
-Rendben.-vissza mentem a háló szobába.
-Harry, miért nem mondtad el, hogy ezt a migrénre szedted?-kezdtem.
-Mert nem akartam, hogy aggódj...
-De nyugodtan elmondhattad volna!
-Mostmár tudod.
-Hát igen, de nem tőled!
-Sajnálom.
-Semmi baj-mondtam, odaültem Harry mellé és megpusziltam a homlokát.- csak szerettem volna tőled megtudni.
-Bocsánat...-mondta.
Odabújtam hozzá és hosszasan beszélgettünk. És utána elérkezett a sokadik gyermek vállalási akció ideje. Később le is ellenőriztem, hogy sikeres volt-e...
-Anne!-szóltam.